A Kbt. 152. § (1) g) alapján „a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet” is kezdeményezheti a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. A legtöbb támogatással érintett eset természetesen az EU-forrásoknál merül fel, a fenti két kategóriába tartozó szervezeteket pl. a 2014-20-as programozási időszakra a 272/2014. Korm.rendelet 3. melléklete nevesíti. A Kúria szerint „két önálló szervezet a támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, így önálló jogorvoslati jog illeti meg őket” (Kfv.IV.37.328/2013/6.). És ez azt is jelenti, hogy a hivatalbóli eljárás kezdeményezésének határideje is külön-külön kezdődik el, egyikük tudomásszerzése nem alapozza meg a másikét. A törvénybe nemrég bekerült egy rendelkezés, mely szerint az ezen szervezetek kezdeményezésére irányadó határidő számításakor „a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napját.” De a DB megállapította, hogy ez az időpont „olyan törvényi vélelem, amellyel szemben helye van bizonyításnak, a tényleges tudomásszerzés időpontját akár a Döntőbizottság, akár az ügy közigazgatási vitájában eljáró bíróság ettől eltérően állapíthatja meg.” (D.205/19/2021.)
A tudomásszerzés időpontja az a nap, amikor a jogsértés alapjául szolgáló tények a kezdeményező tudomására jutnak, mondjuk birtokába kerül az azt tartalmazó iratok formájában: például ha pótmunkák megrendelése a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítését valószínűsíti, a pótmunkák elvégzését tartalmazó építési naplónak a kezdeményező birtokába jutása indíthatja el a határidőt (D.387/15/2017.). A tudomásszerzésnél követelmény a Kbt. 152. § (2) szerint, hogy a felsorolt szervek „a feladatkörük ellátása során” kerüljenek az információ birtokába, így a DB szerint „nem elegendő a jogsértés észleléséhez, hogy a feltételezett jogsértésekről szóltak a hírek, vagy a beszerző maga tette fel honlapjára az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseinek listáját, amelyből önmagában nem következett, hogy a szerződések megkötésére közbeszerzési eljárás mellőzésével került sor” (D.580/9/2016.). Ugyanezen DB döntés szerint viszont a közérdekű bejelentés megalapozza az adott szerv tudomásszerzését (ezt a 2013. évi CLXV. tv. szabályozza). Egyébként a tudomásszerzés az adott iratnak, adatnak a szerv birtokába jutással megtörténik, így pl a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint „nincs jelentősége a feladat-és hatáskör delegálásának, mint munkaszervezeti döntésnek” (14.K.700.399/2018/6.).
