A suta poénkodó cím abszolút indokolt, ennél rövidebben nem tudnám megfogalmazni az elévülés lényegét és fő veszélyét: ez a jogintézmény lehetővé teszi a szabadulást a kötelezettség alól, de az illetőnek jeleznie kell, hogy él az elévülés adta lehetőséggel, és senki nem fog szólni neki erről, neki…

A Kúria a  Nemzeti Választási Bizottság határozatát megváltoztatva megtagadta a „Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek nemátalakító kezelések?” népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését. Néhány a főbb következtetések közül, a szó szerint átvett szöveg…

A Döntőbizottság a D.358/33/2021. számú ügyben érdekes döntést hozott, kiszabva mellé egy hatalmas, 20 millió forintos bírságot is. Az eset alapja, hogy ajánlatkérő élt a Kbt. 66. § (6)-ban biztosított lehetőséggel, és előírta a közbeszerzési dokumentumokban, hogy az ajánlatban „meg kell jelölni a)…

A Döntőbizottság viszonylag ritkán állapítja meg a Kbt.-beli alapelvek sérelmét. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja szerint, „míg kezdetben – különösen az 1995-2003 közötti időszakban – az alapelvek generálklauzulaként való alkalmazása számos jogesetben megjelent, ez a jelenség, a 2003-tól…

A Kbt. 152. § (1) g) alapján „a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet” is kezdeményezheti a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. A legtöbb támogatással érintett eset természetesen az EU-forrásoknál merül fel, a fenti két…

Az alkalmassági követelményeknél a –tól és az –ig értékek megadása komoly dilemma lehet, különösen, ha vannak egymástól függő mutatók is. Így például a teljesítmény, és az annak eléréséhez szükséges fogyasztás, mint az alábbi esetben, mely a Döntőbizottság elé került: „D.167/14/2021.: az…