A Döntőbizottság viszonylag ritkán állapítja meg a Kbt.-beli alapelvek sérelmét. A Kúria joggyakorlat elemző csoportja szerint, „míg kezdetben – különösen az 1995-2003 közötti időszakban – az alapelvek generálklauzulaként való alkalmazása számos jogesetben megjelent, ez a jelenség, a 2003-tól napjainkig tartó egyre szélesebb körű és egyre nagyobb volumenű jogi szabályozás hatására, fokozatosan visszahúzódott, ma már ritkaságszámba megy (…) az alapelvekre való közvetlen megalapozott hivatkozás. Ez (…) elsősorban annak az eredménye, hogy az egyes alapelveken alapuló egyre nagyobb számú tételes jogi szabály került beépítésre a közbeszerzési jogszabályokba, s mivel, ha ezek megsértésére kerül sor, elméleti és a kiforrott bírósági gyakorlat alapján, alapelvi jogsértés megállapítására nem kerülhet sor.’
Az utóbbi félmondatot a DB döntések visszatérően így fogalmazzák meg: „A következetes döntőbizottsági és bírósági joggyakorlat szerint, amennyiben a hivatalbóli kezdeményező tételes jogszabályi rendelkezések megsértésére hivatkozik és többlettényállási elemet nem ad elő, akkor az alapelvek megsértésének külön vizsgálata nem lehetséges.” A DB így is fogalmazott: „Az alapelvek önmagukban is, és tételes szabályok mellett is válhatnak a jogszerű eljárás fokmérőivé. Ha a közbeszerzési eljárás során tanúsított valamilyen magatartás – amely egyébként a Kbt. által szabályozott közbeszerzési eljárási rend része, - a tételes rendelkezéseknek megfelel, de elégtelen arra, hogy valamely alapelvi rendelkezést érvényre jutassa, úgy az alapelvi sérelem megállapítására kerülhet sor.” [D.341/9/2015.]
Néhány példa az alapelvi jogsérelem DB általi megállapítására:
- D.368/16/2018.: „(…) ajánlatkérőnek a közbeszerzési szerződés megkötésével nem ér véget azon kötelezettsége, hogy a Kbt. alapelvei érvényesüljenek a továbbiakban is. A kezdeményező szerint az ajánlatkérő azzal, hogy utóbb megengedte a kérelmezettnek, hogy az előre rögzített feltételektől eltérő módon bocsáthassa ki az első résszámláját, valamint utóbb megengedte azt, hogy az első részszámla elszámolása az előre rögzített feltételektől eltérő módon történjen, megsértette a Kbt. 2. § (2) és (4) bekezdéseiben meghatározott alapelveket, (…)”
- BH2016.185.: Közbeszerzési eljárásban sérül az egyenlő bánásmód alapelve, ha az ajánlatok csekély eltérése ellenére az esélytelen egyik ajánlat helyett a másik ajánlattevő ajánlatát érdemben nem vizsgálják.: A benyújtott 5 ajánlat bontásakor az ajánlatkérő az eljárás értékét egy évre vonatkoztatva 18 066 666 forintra becsülte. Ehhez képest az ajánlatkérő ennél 2 891 279 forinttal, mintegy 15%-kal magasabb ajánlatot nyilvánított nyertesnek. (…) hiánypótlás elmaradása miatt végül az ajánlatkérő a nyertes ajánlatot érvénytelennek, ugyanakkor az anyagi fedezet kisebb mértékére tekintettel az eljárást eredménytelenné nyilvánította. Az ajánlatkérő ekkor annak ellenére nem hirdette ki nyertesnek a felperest, hogy ajánlata csak 203 630 forinttal, mintegy 1%-kal haladta meg az érvénytelen ajánlatot (…). Az ajánlatkérő a saját maga által meghatározott keretösszegtől eltért, úgy döntve, hogy a nyilatkozata szerint rendelkezésére álló anyagi fedezetet mintegy 15%-kal megemelte. Ehhez képest a nyertes ajánlat érvénytelenségének megállapításával egy időben döntött úgy, hogy az ennél csak 1%-kal magasabb ajánlat már meghaladja azt az anyagi fedezetet, amely a rendelkezésére áll. (…) Az egyenlő bánásmód biztosításának kötelezettségét közbeszerzési ügyben az ajánlatkérő nyilvánvalóan nem teljesítette, amikor a korábban nyertessé nyilvánított ajánlat esetében a rendelkezésére álló anyagi fedezet mértékét 15%-kal megemelte, ugyanakkor ennek az ajánlatnak az érvénytelenségét követően, és az ezt meghaladóan jelentkező 1%-nyi különbségre tekintettel eredménytelenné nyilvánította a közbeszerzési eljárást. (Kúria Kfv. III. 38.069/2015.)
- D.901/9/2016.: Az, hogy a helyszíni bejárás jegyzőkönyvét és a jelenléti ívet kézhez vevő gazdasági szereplők kizárólag a Sz. Kft. helyszíni bejáráson való részvételéről szereztek tudomást, a Sz. Kft. ajánlattételi jogát semmilyen módon nem csorbította, és a többi gazdasági szereplő sem jutott többletelőnyhöz e tudás birtokában. Többlethátrány vagy többletelőny hiányában az ajánlatkérő biztosította a gazdasági szereplők számára az esélyegyenlőséget és az egyenlő bánásmódot.
-D.376/13/2018.: Megállapította a Döntőbizottság, hogy az ajánlatkérő e-mailben felhívta az ajánlattevőket az ajánlataik fenntartására, melyet a kérelmező általa nem vitatott módon átvett, arról értesült. A kérelmezőnek az eljárás során jóhiszeműen és tisztességesen kell eljárnia, így amennyiben bármilyen kétség merül fel benne, az ajánlatkérőhöz kell fordulnia, jeleznie a kétségeit és kifogásait.
-D.98/16/2019.: (…) semmiképpen sem összeegyeztethető a jóhiszemű és tisztességes eljárás alapelvi követelményével az olyan ajánlatkérői magatartás, amelyben közömbösen hallgat, és nem figyelmezteti az ajánlattevőt, hogy a hiánypótlási határidő letelte előtt két nappal az egyik részhez feltöltött, de tartalmában mindkét részre címzett hiánypótlását biztosan nem fogja figyelembe venni a másik részben, ha nem tölti fel ahhoz is. Megvárja, amíg eltelik a hiánypótlási határidő, majd megállapítja, hogy a hiánypótlást nem teljesítették, és érvénytelenné nyilvánítja a részajánlatot. (…)
-KGD2017. 134.: Az ajánlatkérő a nyertes szervezettel szemben csak abban az esetben mentesül a közbeszerzési szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha általa előre nem látható és elháríthatatlan ok következtében a szerződés megkötésére nem képes. A Kúria kiemelte, hogy nem megalapozatlan a Kbt. jóhiszeműség és tisztesség, valamint rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének megállapítása [sem], mert a felperes pontosan azon dokumentumok teljes körű ismertetését, illetve átadását mellőzte, melyre a súlyos, hátrányos jogkövetkezményt, az elállást alapozta. A Kúria álláspontja is az volt, hogy a Kbt. a mentesülés körében kényszerhelyzetet feltételez, amelynek következtében az ajánlatkérő képtelenné válik a szerződés megkötésére vagy teljesítésére. Ebben a kényszerhelyzetben elvárt, hogy a nyertes ajánlattevőt - aki joggal bízik a szerződés megkötésében - teljeskörűen tájékoztassa a szerződéskötés elmaradásának okáról. (Kúria Kfv.VI.37.450/2016/8.)
- D.351/18/2019.: Az ajánlatkérő (…) eredménytelenségi döntése kiindulópontját az képezi, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárás szerinti szolgáltatások egy meghatározott ingatlanhoz kapcsolódnak. (…) ajánlatkérő egy bizonyos ingatlanon kívánt mentőállomást kialakítani és a tárgyi közbeszerzési eljárás ezen mentőállomás kiviteli tervei elkészítését célozza. (…) Az összegezésben szereplő indokolás szerint „az ingatlan tulajdonjogának az állam javára történő megszerzése meghiúsult”, illetve „az ajánlatkérő az […] ingatlan területével nem rendelkezik”, amely hűen tükrözi azon – Kbt. 2. § (4)-nek megfelelő – ajánlatkérői szándékot, hogy az ajánlatkérő olyan ingatlanon kíván mentőállomást létesíteni, amelynek tulajdonjogával rendelkezik, illetve amelyen a létesítmény megvalósítható. (…) az ajánlatkérő attól az időponttól, amikortól értesült arról, hogy az M. Zrt. által az ingatlan megszerzésére irányuló eljárás meghiúsult – nyilatkozata szerint legkorábban 2019. január hónap során – képtelenné vált a tárgyi közbeszerzési szerződés megkötésére, illetve teljesítésére tekintettel arra, hogy az ingatlannal nem rendelkezett. A Döntőbizottság nem osztotta azt az ezzel kapcsolatos kérelmezői [megj.: az ajánlattevő] álláspontot, hogy a tárgyi szolgáltatási szerződés alapján készült terveket, engedélyeket az ajánlatkérő máshol is felhasználhatja, illetve azt sem, hogy a feladat elvégzése nem jelenti az építési tevékenység megkezdését. Ezek az indokok nem szolgálhatnak alapul a közbeszerzési eljárást folytató, közpénzekkel gazdálkodó ajánlatkérő számára ahhoz, hogy egy bizonytalan kimenetelű helyzetben kifizetéseket teljesítsen. Nem foghat helyt a fentiek miatt a kérelmező azon hivatkozása sem, mely szerint az ajánlatkérő megterveztetheti nem saját ingatlanra is a mentőállomást. Arra vonatkozó adat nem merült fel, hogy az ingatlan tulajdonosa bérleti szerződést kívánt volna kötni a Magyar Állammal, M. Zrt.-vel, ajánlatkérővel: az került alátámasztásra, hogy az ingatlan tulajdonosával semmilyen eredményes kapcsolatfelvételre nem került sor a közbeszerzési eljárás alatt. Ebből következően az, hogy az ingatlan tulajdonosa esetleg engedélyezi az ingatlanán mentőállomás felépítését, csupán feltételezés, amely nem teremthet alapot a jelen szerződés megkötésére. (…) az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt megelőzően értesült arról, hogy a tárgyi közbeszerzési eljárása ellehetetlenül, nyilatkozata szerint azonban szervezeti, belső kommunikációs problémák miatt az információ csak később, az eredeti összegezés meghozatalát követően jutott el a közbeszerzési szakterülethez. A Kbt. 2. § (4) fentiek szerinti értelmezése alapján az ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt megelőzően olyan helyzetbe került, amelyben a Kbt. 53. § (1) alkalmazásával a felhívást – a 2. rész tekintetében – vissza kellett volna vonnia. A Döntőbizottság ennek elmulasztása miatt megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette a Kbt. 2. § (4) bekezdésére tekintettel a Kbt. 53. § (1) bekezdését.
D.98/11/2021. (...)a szerződéskötéskötési moratórium 2019. április 10. napjával letelt, ekkortól megnyílt a lehetőség a vállalkozási szerződés megkötésére, amely lehetőség 2019. június 11. napjáig állt fenn. (…) az ajánlatkérő tudomással bírt arról, hogy az építési munkák teljesítési határideje 2019. június 30. napja, mivel ez a határnap volt megjelölve a felhívásban, valamint a szerződéstervezetben is. (…) nem állapítható meg, hogy az ajánlatkérő 2019. április 10. és június 11. napja között bármilyen módon tájékoztatást kért volna a szerződés aláírásával kapcsolatos folyamat elhúzódásáról. Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban a Döntőbizottság felhívásra sem mutatta be, hogy ezen időszak alatt milyen lépéseket tett a szerződés aláírásának megsürgetése érdekében, és arra vonatkozó nyilatkozatot sem tett, hogy Dr. É. V. felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó pontosan mikor tájékoztatta az ajánlatkérőt arról, hogy a postán feladott vállalkozási szerződést nem kapta meg a kérelmezett. Az ajánlatkérő a jóhiszeműség és a tiszteség elvének nem megfelelően járt el, amikor 2019. június 28. napján annak ismeretében kötötte meg a vállalkozási szerződést, hogy annak tárgya szerinti építési beruházás teljesítésére 2 nap áll rendelkezésre a szerződés alapján.
