A napokban jó kis botrány robbant ki a főváros városházájának esetleges eladási szándéka körül, de a címben szereplő kérdés még nem igazán került kibontásra, úgyhogy megpróbálok a végére járni. Csak érdekelt a téma, úgyhogy a leírtak nem biztos hogy stimmelnek.
A főpolgármester szerint a Városháza „a vagyontörvény szerint nem is értékesíthető”. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvtv.) 5. §-a alapján a helyi önkormányzat vagyona törzsvagyon és üzleti vagyon lehet. A törzsvagyon az a vagyon, „amely közvetlenül a kötelező önkormányzati feladatkör ellátását vagy hatáskör gyakorlását szolgálja, és amelyet
|
a) e törvény kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló vagyonnak minősít, |
ezeket a (3) bek. sorolja fel, főleg utak, parkok, stb., épületek közül csak a reptér – tehát a Városház esetén nem áll fenn |
(az a) és b)-beli vagyonelemek adják az önkormányzat forgalomképtelen törzsvagyonát |
|
b) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak minősít, |
ezeket az Nvtv. 2. melléklete sorolja fel. Ebben nem szerepel a Városháza, de az Nvtv. egyéb törvényeknek és az érintett önkormányzatnak is megengedi, hogy ilyenné minősítsen egy vagyontárgyat. A Fővárosi Közgyűlés a 22/2012.-es fővárosi vagyonrendelet 1. mellékletében sorolja fel ezeket, de a Városháza nincs köztük. |
|
|
c) törvény vagy a helyi önkormányzat rendelete korlátozottan forgalomképes vagyonelemként állapít meg. |
|
|
A korlátozottan forgalomképes vagyont az 5. § (5) bontja ki, melynek b) alpontja vonatkozhat a Városházára: „A helyi önkormányzat korlátozottan forgalomképes törzsvagyonát képezi
b) a helyi önkormányzat tulajdonában álló, a helyi önkormányzat képviselő-testülete és szervei, továbbá a helyi önkormányzat által fenntartott, közfeladatot ellátó intézmény, költségvetési szerv elhelyezését, valamint azok feladatának ellátását szolgáló épület, épületrész.
De a (6) bek. szerint „a korlátozottan forgalomképes törzsvagyoni minősítés az (5) a)-c) pontja szerinti nemzeti vagyon tekintetében addig áll fenn, amíg az adott vagyontárgy közvetlenül önkormányzati feladat és hatáskör ellátását vagy a közhatalom gyakorlását szolgálja.” (Ezt a Fővárosi vagyonrendelet 6. § (2) is megismétli.) Amíg fennáll a minősítés, addig a Nvtv. 5. § (7) szerint „kizárólag az állam, másik helyi önkormányzat vagy önkormányzati társulás részére idegeníthető el”. Tehát ha megszűnik az 5. § (5) b)-beli funkció, akkor a minősítés elvileg magától megszűnik, bár a fővárosi vagyonrendelet 8. § (1)-e a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv általi, minősített szavazattöbbséggel történő átminősítéséről rendelkezik.
Tehát ha a Fővárosi Önkormányzat talál a Városháza által ellátott funkciók ellátására más megoldást (főleg másik épülete(ke)t), akkor elvileg nincs akadálya a korábbi épület eladásának. Ehhez a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. Törvény 44. § (1) a) szerint a kulturális örökség védelméért felelős miniszter jóváhagyása kell, ami nélkül érvénytelen a jogügylet. Ha védett műemlékről van szó, akkor pedig a 86. § (1) a) szerint a Magyar Államnak elővásárlási joga is van, de ez jelen épületnél az OÉNY adatai szerint nem áll fenn.
Források:
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100196.tv
https://net.jogtar.hu/rendelet?council=fovaros&docid=A1200022.FOV
https://oroksegvedelem.e-epites.hu/index.php?hrsz=24357&telepules=1339&results=25
