Hogy két beszerzés egymástól különválasztható-e, mindig érzékeny kérdés, különösen, ha valamelyik esetében ez a Kbt. mellőzésének lehetőségével kecsegtet. A szétbontás jogszerűsége kapcsán a műszaki-gazdasági funkcionális egységet kell nézni, ha ez fennáll, akkor alapvetően egybe kell számítani az érintett beszerzések becsült értékét. Így a DB pl. „nem fogadta el a beszerzőnek a több, különböző pénzügyi forrásra vonatkozó érvelését. Önmagában annak a körülménynek nincs jelentősége a beszerzések értékeinek egybeszámítása, a beszerzési igények egy időben történő felmerülése szempontjából, hogy a beszerző az azonos beszerzési igényének egyes részeit milyen forrásokból elégítette ki.” [D.142/7/2017]

 Tehát a legfőbb kérdés a műszaki-gazdasági funkcionális egység fennállása (ez az EU Bíróság C-16/98. ítéletéből ered, a Kbt. zen bölcsként csak annyit mond, hogy az „egy” építési beruházás számítandó egybe). A Hatóság becsült értékhez készült útmutatójában található a klasszikus példa építési beruházásokra: „Például körforgalom és a hozzá csatlakozó út értékét azok műszaki egységére tekintettel nem javasolt részekre bontani, ugyanakkor, ha két eltérő földrajzi helyen egymáshoz nem kapcsolódó, önállóan funkcionáló útszakaszokat érint a beruházás, azok értékét jogszerűen részekre lehet bontani. Másrészt az útépítés és a hozzá kapcsolódó magasépítés vonatkozásában az ajánlatkérőnek szintén az egy építési beruházás fogalmából kell kiindulnia, ami a teljesen eltérő szakmai tartalmú beruházások esetében vélhetően nem áll fenn.”

 Fontosabb megállapítások még az útmutatóból:

- a földrajzi elkülönülés megtörheti a műszaki-gazdasági funkcionális egységet, azonban önmagában a földrajzi elkülönülés ténye nem alapozza meg a becsült érték részekre bontásának lehetőségét abban az esetben, ha a műszaki-gazdasági funkcionális egység a földrajzi elkülönülés ellenére is megállapítható (lásd: T-358/08. ítéletet).

- a becsült érték pl. kiterjed az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott építőanyag értékére, de nem számít bele az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott tervek ellenértéke.

 Néhány eset a DB gyakorlatából:

Döntőbizottság jogsértőnek találta a szétbontást:

- D.390/8/2018.: A DB rámutat a statikus kiviteli tervdokumentációra, amelyben az szerepel, hogy az épület tetejére tervezett napelemrendszer acél tartószerkezeteinek terveit tartalmazza. (…) a beszerző a „Napelem fogadására ferde tetőszerkezet és a hanggátlófal merevítése építése” tárgyú 1. számú vállalkozási szerződést 2017. március 6-án kötötte meg azzal, hogy 55 napos teljesítési határidőt rögzített. Az 1. számú szerződés teljesítése még folyt, amikor a beszerző 2017. április 7-én árajánlatot kért a napelemek beszerzése és telepítése tárgyban. Az erre vonatkozó 2. számú szerződést 2017. április 18-án kötötte meg. A beszerző 2017. augusztus 2-án a 18/A épület független árammérési rendszerének teljes körű kialakítása tárgyában kötötte meg a 3. számú szerződést. A fentiek alapján megállapítható, hogy a beszerző a Kbt. 115. § szerinti közbeszerzési eljárás megindítása idején már tudatában volt annak, hogy az épületre napelemeket fog elhelyezni. A szerződések között műszaki és gazdasági funkcionális egység áll fenn, azok tárgyát képező beszerzések egy közös cél megvalósítását szolgálták, továbbá az egyes beszerzések között szoros időbeli összefüggés állt fenn.

- D.607/9/2017.: kórház felújításnál a betegszobák elektromos berendezése és hálózata, ezen belül: világítás, általános célú hálózat, Gyengeáramú hálózatok: ezen belül Nővérhívó rendszer, TV antenna csatlakozók, Informatikai csatlakozók, Hangosítás, WIFI), és a műtők elektromos berendezése és hálózata (A DB. szerint ezen építési beruházások műszaki és gazdasági szempontból funkcionális egységet alkotnak.

Döntőbizottság jogszerűnek találta a szétbontást:

- D.332/9/2017.: „A”-épület épületgépészeti tárgyú (hűtés-fűtés szakágakban) építési beruházástól a ugyanezen épület kormányváró és a felvételi iroda kialakítási munkálatai műszaki tartalmukat tekintve elkülönültek, valamint elkülönültek a „K”-épületbe szánt áruk (radiátorok, termosztátok, kültéri és beltéri egységek (fűtőtestek, radiátorok) ellenértéke, tekintettel az eltérő felhasználási helyre.

És végül egy állásfoglalás (Közbeszerzési Értesítő Plusz):

Kérdés: A részekre bontás tilalmának hatálya alá tartozik-e egy támogatáspolitikai projektből finanszírozott új épület építésére vonatkozó építési beruházás az ugyanazon telken korábban állt épület támogatáspolitikai projektből nem finanszírozott bontásával?

Válasz: A Közbeszerzési Hatóság álláspontja szerint a bontás értéke az építés becsült értékétől akkor választható el, ha a bontás nem abból a célból történt, hogy a korábbi épület helyén megvalósuljon a projekt. (…) A Bíróság a C-16/98. sz. ítéletében kimondta: (…) azt kell vizsgálni, hogy a külön szerződésekben foglalt építési munkák együtt egy funkciót töltenek-e be, mind műszaki, mind gazdasági értelemben. Az ítéletből következik, hogy a közbeszerzés tervezésekor az építési munkák eredményének gazdasági és műszaki rendeltetése, funkciója a kiindulópont és attól függően kell megítélni, hogy egy szerződéssel vagy több szerződéssel valósíthatóak-e meg a beruházások.

 Ami még érdekes kérdés lehet a szétválasztás kapcsán, hogy az adott munkálat egyáltalán építési beruházás-e. (Pl. elég tipikus, hogy valamit megépítenek, van egy épület berendezésekkel, de utóbb valamilyen kiegészítő beruházás lesz szükséges, légkondit vagy egyéb gépeket, bútorokat szerelnek be.) Itt is lehet némi játéktere ajánlatkérőnek, de ez már inkább egy másik cikkre tartozik.