A suta poénkodó cím abszolút indokolt, ennél rövidebben nem tudnám megfogalmazni az elévülés lényegét és fő veszélyét: ez a jogintézmény lehetővé teszi a szabadulást a kötelezettség alól, de az illetőnek jeleznie kell, hogy él az elévülés adta lehetőséggel, és senki nem fog szólni neki erről, neki magának kell tudnia, mikor adott számára.
// Ez a cikk a polgári jogi elévülésről szól, az adó- és büntetőjogi elévülésre más szabályok érvényesek //
Az alapvető szabályokat a Ptk. 6:21-6:25 §-ok adják meg. A polgári jog különbséget tesz jogvesztő és elévülési határidők közt: ha egy jogosultság gyakorlására vagy követelés érvényesítésére a jogszabály határidőt szab, akkor kifejezetten ki kell mondania, ha a határidő eltelte jogvesztéssel jár. Ha nem mondja ki, akkor „csak” egy elévülési határidő lesz. Vagyis a kötelezettnek még ennek letelte után is fennáll a kötelezettsége, a jogosult kérheti is a teljesítést, és ha a kötelezett önként teljesít, utólag nem követelheti azt vissza arra hivatkozással, hogy elévült a követelés. A Ptk. szerint elévült követelés bírósági eljárásban (ideértve a fizetési meghagyásos eljárást is) nem érvényesíthető. Valójában ez egy elég megtévesztő megfogalmazás, mivel bírósági/FMH eljárás nagyon is indítható. Az adósnak kell rá hivatkoznia a perben/FMH eljárásban, hogy volt elévülés, a bíróság/közjegyző ezt nem nézi hivatalból (ritka a kivétel ez alól, ilyen például a munkajogi igény).[1]
Az elévülés tehát egyfajta homályzóna a még követelhető és a már nem követelhető között. A jog itt tulajdonképpen azt mondja, hogy „már elég sok idő eltelt, nem lenne teljesen fair még mindig követelni a kötelezettől a teljesítést. Kapjon a kötelezett egy ellentmondási jogot, ha meg mégis önként teljesít, akkor az az ő gondja.” A kötelezettnek kell tehát figyelnie, mikor kézhez kap például egy fizetési felhívást, vagy akár egy keresetlevelet, hisz ahogy írtam, maga a perlés nincs kizárva. Ilyenkor (többek közt) el kell kezdeni ádázul keresni az adott követelésre vonatkozó elévülési határidőt.
A polgári jogban az elévülési idő főszabály szerint öt év,[2] ettől eltérhet
-a felek megállapodása: ez írásban történhet –vélhetően magában a követelést létrehozó szerződésben, esetleg a jogosult ÁSZF-ében kerül rá sor –, hosszabbíthatják és rövidíthetik is a határidőt, de nem zárhatják ki[3] az elévülést.
-jogszabály (az alábbi – nem kimerítő jellegű – felsorolásban szerepelnek olyanok is, amik nem térnek el az általános szabálytól, hanem épp rá hivatkoznak):
|
Ptk-beliek (2013. évi V. törvény) |
|
|
|
|
|
személyiségi jog megsértéséből fakadó igények[4] |
|
általános elévülési határidő (5 év) |
|
2:51. § (1) |
|
gondnokkal/gyámmal szemben számadási kötelezettsége alapján támasztható követelések |
|
1 év a vagyonkezelés alól felmentő határozat közlésétől, vagy ha az érdekelt később (de az ált. elévülési határidőn belül) szerzett tudomást a követelés alapjául szolgáló okról, akkor onnan számítva |
|
2:37. § (5), 4:243. § (2) |
|
a nyomdai úton előállított részvényt birtokló részvényesnek az alaptőke-emelés vagy leszállítás miatt kiállított, új, kicserélt vagy felülbélyegzett részvény kiadására vonatkozó igénye |
|
nem évül el |
|
3:306. § (6), 3:315. § (6) |
|
tulajdoni igény |
|
nem évül el (viszont van elbirtoklás, ami némileg hasonló), de a tulajdonjogból fakadó kötelmi igények az általános elévülési határidőn belül évülnek el (pl. tulajdon átruházásnál az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzés iránti igény, vagy ha a szomszéd a kilátásának építkezés miatti elvesztésével kárt szenved, stb.) |
|
5:35. § |
|
zálogjog |
|
nem elévül, hanem megszűnik, ha a biztosított követelés elévült – de ez a követelést biztosító kézizálogból való kielégítést nem akadályozza; |
|
5:142. § (1) e) |
|
letét kiadása iránti igény |
|
5 év a letétbe helyezésről szóló értesítés kézhezvételétől |
|
6:54. § (2) |
|
szerződés érvénytelenségével kapcsolatos igény |
|
az érvénytelenségnek a megállapítására, és arra, hogy érvénytelen szerződésre jogosultságot alapítani és a szerződés teljesítését követelni nem lehet, nem vonatkozik az elévülés, de az érvénytelenség jogkövetkezményeinek alkalmazására igen (pl. eredeti állapot visszaállításának elrendelése) |
|
6:88. § (1), 6:89. § (3), 6:108. § (1) |
|
kellékszavatossági (a jogszabályban/szerződésben megadott minőségi követelményeknek meg nem felelő szolgáltatás miatti) igény |
|
1 év a teljesítés időpontjától - fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén 2 év ingatlannál 5 év |
|
6:163. § |
|
hibás teljesítéssel a szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károk |
|
ugyanaz mint a kellékszavatossági igénynél |
|
6:174. § (2) |
|
Fuvarozási és szállítmányozási szerződés alapján támasztható igények (a szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozott károk kivételével) |
|
1 év a küldemény címzettnek történő kiszolgáltatásától vagy onnantól, amikor a címzettnek ki kellett volna azt szolgáltatni |
|
6:270. §, 6:306. §, 6:309. § |
|
folyószámla-szerződés hatálya alá tartozó követelések elévülése |
|
Nyugszik az egyenleg megállapításáig. Az egyenleg pedig az általános szabályok szerint évül el |
|
6: 393. § (2) |
|
Kártérítési igény |
|
Általános szabályok szerint azzal az eltéréssel, hogy bűncselekménnyel okozott kár esetén a követelés öt éven túl sem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem évül. A járadékkövetelés elévülési ideje a járadékkövetelés egészére egységesen akkor kezdődik, amikor a járadékkövetelést megalapozó kár első ízben jelentkezik. |
|
6:533. § |
|
veszélyes üzemi felelősségből eredő kártérítési követelés |
|
3 év |
|
6:538. § |
|
A vadászható állat által okozott kárért való felelősség |
|
3 év |
|
6:563. § (3) |
|
Öröklési igény |
|
Nem évül el |
|
7:2. § |
|
Végrendelet megtámadásának joga (annak érvénytelensége/hatálytalansága miatt) |
|
5 év az öröklés megnyílásától |
|
7:37. § (4) |
|
Kötelesrészi igény |
|
5 év |
|
7:76. § |
|
|
|
|
|
|
|
egyéb jogszabályokból |
|
|
|
|
|
Közlekedési tv szerinti várakozási díj és a pótdíjfizetési kötelezettség (=parkolási díj és parkolási bírság) |
|
1 év |
|
1988. évi I. törvény (Kkt.) 15/C. § (3) |
|
Egyes közlekedési jogsértések esetén a Kkt. alapján kiszabható bírság |
|
2 év a cselekmény elkövetésétől |
|
Kkt. 20.§ (4c) |
|
Országos közút használati díj meg nem fizetése miatti pótdíj |
|
2 év |
|
Kkt. 33/B. § |
|
földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények |
|
3 év a követelés esedékességének napjától (2011.10.01.-2018.12.19. között 2 év, 2011.10.01. előtt nem volt rá külön rendelkezés, tehát a Ptk. szabályai szerint) |
|
2008. évi XL. törvény a földgázellátásról 28/A. § (6) |
|
Villamosenergia hálózathasználati szerződésből eredő igény |
|
3 év (2011.10.01.-2018.12.19. között 2 év, 2011.10.01. előtt egy év) |
|
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 60. § (7) |
|
villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből eredő polgári jogi igények |
|
3 év a követelés esedékességének napjától (2011.10.01-2018.12.19. között 2 év, 2011.10.01. előtt nem volt rá külön rendelkezés, tehát a Ptk. szabályai szerint) |
|
2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról 63. § (3) |
|
elektronikus hírközlési előfizetői szerződésekből eredő polgári jogi igény (internet, tv, mobil előfizetések) |
|
1 év |
|
2003. évi C. törvény az elektronikus hírközlésről 143. § (2) |
|
az adott követelés végrehajtásához való jog |
|
a követelés elévüléséhez igazodik |
|
1994. évi LIII. törvény a bírósági végrehajtásról (Vht.) 57. §, az érvényesítéséhez lásd: Vht. 41. § |
Az elévülés főszabályként a követelés esedékessé válásával kezdődik, de pl. termékfelelősségnél akkor, amikor a károsult tudomást szerzett vagy tudomást szerezhetett volna a kárról, a termék hibájáról és a gyártó személyéről. Az elévülés megszakadhat és nyugodhat is.
Nyugvásra akkor hivatkozhat a jogosult, ha a követelést menthető okból nem tudja érvényesíteni. Pl. egy társasháznál a közös képviselő alakuló közgyűlés általi megválasztásáig terjedő időszak ilyen lehet.[5] Ilyenkor a nyugvást kiváltó körülmény megszűnése után nem a korábbi idő ketyeg tovább, hanem a Ptk. ad meg egy konkrét időt – esettől függően egy évet, illetve három hónapot -.[6]
Az új Ptk. szigorúbban teszi lehetővé az elévülés megszakítását, így a 2014. március 15. után keletkezett követeléseknél az egyszerű írásbeli felszólítás nem elegendő (az azelőttieknél viszont igen, de itt is szóba jöhet egyes alakiságok hiánya, például az aláírásé).[7] Az új Ptk. általában már valamilyen eljárásban való érvényesítést vár el a határidő megszakításához, gyakorlatilag azt, hogy a jogosult tényleges lépéseket tegyen a teljesítés kikényszerítése felé.
Még érdemes beszélni az egyes követelések végrehajtásához való jog elévüléséről, mivel a végrehajtási szakasz bármelyik követelésnél elérkezhet, és a kötelezettnek itt még óvatosabbnak, de főleg gyorsabbnak kell lennie.
Ha volt már jogerős, végrehajtható határozat – akár jogerős bírósági ítélet, akár jogerős fizetési meghagyás – az elévülést már csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg. Ez akár jó hír is lehet a kötelezettnek, de vigyáznia kell, ugyanis a bírói joggyakorlat szerint ilyen cselekménynek nem csak a végrehajtást valóban előrevivő végrehajtói intézkedések minősülnek, hanem pl. egy esetleg évek óta eredménytelenül folyó végrehajtási eljárásban az is elég lehet a megszakadáshoz, ha a végrehajtást kérő a végrehajtó felé kérelmet nyújt be aziránt, hogy az tegyen intézkedéseket a sikeres végrehajtás érdekében, vagy épp érdeklődik a végrehajtási eljárás állásáról, kifejezve azon szándékát, hogy még mindig szeretné behajtani a követelést. Itt talán tisztábban láthat az adós, ha kikéri az ilyen jellegű iratokat is a végrehajtótól. Ha mindezek mellett is úgy véli, hogy a követelés elévült, pontosan meg van adva, hogyan hivatkozhat az elévülésre (Vht. 41. §). A végrehajtónak kell írnia – akár e-papíron – a követelés, illetve a végrehajtási jog elévülését állítva, mire a végrehajtó nyilatkoztatja a végrehajtást kérőt arról, hogy elismeri-e az elévülést. Ha elismeri, akkor minden jó, és a végrehajtási eljárás keretén belül megoldódik a kérdés. Ha viszont nem, akkor a nemleges választ követően amint csak lehet, meg kell indítani a végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert. Azért is fontos a sietség, mert bár a jogszabály tételesen nem írja, de a „végrehajtás megszüntetése” kifejezést a bíróságok úgy értelmezik, hogy csak addig indítható meg a per, amíg tart a végrehajtási eljárás. A Pp. (2016. évi CXXX. törvény) 526-537. §-ai adnak speciális szabályokat ezen pertípushoz, a jogi képviselő nélkül eljáró fél számára közzétett formanyomtatványok itt találhatóak:
Jogi képviselet nem kötelező a perben.[8] A keresetlevél ÁNYK programot és ügyfélkaput használva nyomtatás és postaköltségek nélkül beadható a bírósághoz.
Fontos még tudni az elévülésről: attól, hogy bekövetkezett, nem biztos, hogy a végrehajtási eljárásban lehet rá hivatkozni, és a végrehajtás megszüntetése iránt pert indítani. Ha ugyanis a követelés érvényesítésére irányuló eljárásban (leginkább bírósági per, FMH eljárás) már bekövetkezett a követelés elévülése, de a kötelezett ebben az eljárásban ezt nem közölte, és az eljárásban hozott jogerős határozat alapján végrehajtás indul, akkor a kötelezett a Pp. 528. § alapján a végrehajtás megszüntetése iránt már nem indíthat eredményesen pert (megoldás lehet a kézbesítési vélelem megdöntése a Pp. 140. § alapján, vagy FMH eljárás esetén rendkívüli ellentmondás az FMH törvény 32. § szerint, de ezekre igen rövid határidők vonatkoznak!). És itt vissza is kanyarodtam a cikk címéhez: az elévülés elvileg a kötelezett érdekét szolgáló jogintézmény, valójában azonban rejt csapdákat is magában (az előbb említett esetben persze nem akadálya a perindításnak, ha akár a követelés, akár a követelés végrehajtási jogának elévülése a bírósági/FMH eljárást követően következik be.
Egyébként meg is lehet előzni az elévült követelés jogosult által bíróság előtt érvényesítését (vagy később a végrehajtás megszüntetése/korlátozása iránti pert), ha az adós az elévülés bekövetkezése után megállapítási keresetet indít aziránt, hogy a bíróság állapítsa meg a követelés elévülését. Ezzel elejét veheti sok későbbi problémának.
[1] lásd Ptk 6:23 § (4). Illetve még Pp. 176. § (1) f) A bíróság - hiánypótlási felhívás kiadását mellőzve - a keresetlevelet visszautasítja, ha az igény - az elévülés esetét kivéve - bírósági úton nem érvényesíthető, / Fmhtv. 24. § (1) i)
[2] Ptk. 6:22. § (1)
[3] Az „Új Ptk. Tanácsadó Testület véleményei” közt elhangzik, hogy egy 100 éves határidő már az elévülés kizárásának tekinthető. (https://www.kuria-birosag.hu/hu/ptk?page=5 1.3.)
[4] itt a bírói gyakorlat a régi Ptk. alatt különbséget tett a személyiségi jog megsértéséből fakadó objektív szankciók és a kártérítés között. Előbbieknek nem volt elévülési idejük, utóbbinál az általános elévülési idő volt érvényben. Objektív szankciók voltak a régi Ptk. 84. § (1) a)-d) (kb az új Ptk. 2:51. § (1)-nek felel meg): tehát pl a jogsértés abbahagyását korlátlan ideig lehetett kérni. Ebből az következik, hogy a 2014. március 15. előtt, - tehát a régi Ptk. hatálya alatt - történt személyiségi jogsértéseknél az objektív szankciók továbbra is „elévülésmentesen” igényelhetők.
[5] Kúria Pfv.V.22.149/2017/10.
[6] Ptk. 6:24. § (2)
[7] https://www.klaw.hu/2019/01/11/amitol-a-koveteleskezelo-cegek-rettegnek/
[8] Pp. 20. § (3) c) és 72. § (2)
