ügyvédi blog

kovigjøg

kovigjøg

Through the BGB 1/1.

2021. augusztus 07. - Ig K

jogi személy, mint személyek által létrehozott egyesülés (tehát mikor x számú személy létrehoz egy jogi személyt meghat. cél elérése érdekében)

Der Verein (etymologisch aus vereinen ‚eins werden‘ und etwas ‚zusammenbringen‘) bezeichnet eine freiwillige und auf Dauer angelegte Vereinigung von natürlichen und/oder juristischen Personen zur Verfolgung eines bestimmten Zwecks, die in ihrem Bestand vom Wechsel ihrer Mitglieder unabhängig ist.

association (=a group of people united in an organization because of their common interests)

haszonszerzési céllal működő jogi személy (amit elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására alapítottak)

wirtschaftlicher Verein (=Ein Verein, dessen Zweck auf einen wirtschaftlichen Geschäftsbetrieb gerichtet ist)

commercial organisation
Economic activity refers to a human activity related to production and consumption of goods and services for economic gain. Non-economic activity is an activity performed gladly, with the aim of providing services to others without any regard to monetary gain.

nem haszonszerzési céllal működő jogi személy => civil szervezet

Nicht wirtschaftlicher Verein / Idealverein (=Ein Verein, dessen Zweck nicht auf einen wirtschaftlichen Geschäftsbetrieb gerichtet ist
Ein ~ ist nicht zwangsläufig gemeinnützig, darf aber nicht wirtschaftliche Interessen, also die Erzielung von Gewinn, als Hauptzweck haben.Dabei kann ein Idealverein in gewissem Umfang in untergeordneter Funktion auch wirtschaftlich tätig werden (Nebenzweckprivileg).

A nonprofit organization (NPO), also known as a non-business entity, not-for-profit organization, nonprofit institution or non-commercial organisation, is a legal entity organized and operated for a collective, public or social benefit (=> charitable purpose), in contrast with an entity that operates as a business aiming to generate a profit for its owners. A nonprofit is subject to the non-distribution constraint: any revenues that exceed expenses must be committed to the organization's purpose, not taken by private parties. A wide array of organizations are nonprofit, including most political organizations, schools, business associations, churches, social clubs, and consumer cooperatives. Nonprofit entities generally seek approval from governments to be tax-exempt, and some may also qualify to receive tax-deductible contributions, but an entity may incorporate as a nonprofit entity without securing tax-exempt status.
The key aspects of nonprofits are accountability, trustworthiness, honesty, and openness to every person who has invested time, money, and faith into the organization.

közhasznúság

Die Gemeinnützigkeit (§ 52 Abgabenordnung) erlangt ein Idealverein auf Antrag durch Erteilung einer Freistellungsbescheinigung durch das zuständige Finanzamt, dies unabhängig davon, ob der Verein im Vereinsregister eingetragen ist oder nicht. Ein Verein wird als gemeinnützig eingestuft, wenn der Vereinszweck gemeinnützig, mildtätig oder kirchlich ist. Dabei muss dieser Zweck selbstlos sein, ausschließlich sowie unmittelbar verfolgt werden und in der Satzung festgeschrieben sein.

charitable organization (US) or charity is an organization whose primary objectives are philanthropy and social well-being (e.g. educational, religious or other activities serving the public interest or common good).
For the purposes of the law of England and Wales, "charity" means an institution which— (a) is established for charitable purposes only (for example the prevention or relief of poverty, the advancement of education, the advancement of religion), and (b) falls to be subject to the control of the High Court in the exercise of its jurisdiction with respect to charities.

civil szervezet elsődlegesen gazdasági-vállalkozási tevékenység folytatására nem alapítható, de célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - ilyet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti.

Nebenzweckprivileg: ein Idealverein kann in gewissem Umfang in untergeordneter Funktion auch wirtschaftlich tätig werden.

Nonprofits are not prohibited from engaging in income-generating activities. They can either generate income themselves, or by setting up a hybrid relationship with a for-profit entity. Generally, a nonprofit may generate income on a tax free basis if the income-generating activity is directly related to its exempt purpose.

székhely (jogi személyé)

Sitz (BGB: Als Sitz eines Vereins gilt, wenn nicht ein anderes bestimmt ist, der Ort, an welchem die Verwaltung geführt wird.)
Gesellschaftssitz / Firmensitz /Geschäftssitz / Hauptsitz

registered office / head office (=the official address of an incorporated company, association or any other legal entity. Generally it will form part of the public record and is required in most countries where the registered organization or legal entity is incorporated. A registered physical office address is required for incorporated organizations to receive official correspondence and formal notices from government departments, investors, banks, shareholders and the general public.)

ügyvezető / ügyvezetés (jogi személyé)

r Vorstand / r Vereinvorstand (=Der Vorstand vertritt den Verein gerichtlich und außergerichtlich; er hat die Stellung eines gesetzlichen Vertreters. Der Umfang der Vertretungsmacht kann durch die Satzung mit Wirkung gegen Dritte beschränkt werden.)

board

döntéshozó szerv (=jogi személyeknél a tagok/alapítók összessége/testülete, mely a tv/létesítő okirat szerint őket megillető döntési jogköröket gyakorolja. Az egyes típusoknál lehet pl. közgyűlés, küldöttgyűlés. Gazdasági társaságoknál a "legfőbb szerv", mely kkt.-nál a tagok gyűlése, kft.-nél a taggyűlés, rt.-nél közgyűlés

e Mitgliederversammlung

general meeting / general assembly / meeting of members

többségi/kisebbségi tag társaságnál
kisebbségvédelem (társaságoknál)
a legfőbb szerv összehívásának kezdeményezése
egyedi könyvvizsgálat kezdeményezése

Mehrheitsgesellschafter <=> Minderheitsgesellschafter
Minderheitenschutz (m)
Berufung auf Verlangen einer Minderheit

majority shareholder <=> minority shareholder
minority shareholder protection and rights
Calling a general meeting for minority shareholders (=Convening General Meetings: (in the UK) 5% shareholders have the power to call a general (shareholder) meeting of the company, and table one or more resolutions of their choosing.)
Audits: (UK:) Shareholders representing not less than 10% of the nominal issued share capital of a company have a right to request that the company’s accounts undergo a full company audit.

tagsági jogok

Mitgliedschaftsrechte (f) (BGB: Die Mitgliedschaft ist nicht übertragbar und nicht vererblich. Die Ausübung der ~ kann nicht einem anderen überlassen werden.)

Membership Rights means all of the rights of a Member in the Company, including a Member’s: (a) Interest; (b) right to inspect the Company’s books and records; (c) right to participate in the management of and vote on matters coming before the Company; and (d) unless this Operating Agreement or the Certificate of Formation provide to the contrary, right to act as an agent of the Company.

jogi személy megszüntetése a tagok/alapítók által

Vereinsauflösung (f) / Auflösung des Vereins

dissolving an association / dissolution of an association (=Dissolution is the last stage of liquidation, the process by which a company (or part of a company) is brought to an end, and the assets and property of the company redistributed.)

jogi személy vagyonának felosztása a megszűnéskor

Anfall des Vereinsvermögens (BGB: Mit der Auflösung des Vereins oder der Entziehung der Rechtsfähigkeit fällt das Vermögen an die in der Satzung bestimmten Personen.)

distribution of assets in liquidation

végelszámolás - végelszámoló

Liquidation (f) - Liquidator (m)
BGB: Die Liquidatoren haben die laufenden Geschäfte zu beendigen, die Forderungen einzuziehen, das übrige Vermögen in Geld umzusetzen, die Gläubiger zu befriedigen und den Überschuss den Anfallberechtigten auszuantworten. Zur Beendigung schwebender Geschäfte können die Liquidatoren auch neue Geschäfte eingehen. Die Einziehung der Forderungen sowie die Umsetzung des übrigen Vermögens in Geld darf unterbleiben, soweit diese Maßregeln nicht zur Befriedigung der Gläubiger oder zur Verteilung des Überschusses unter die Anfallberechtigten erforderlich sind.

liquidation - liquidator
In law, a liquidator is the officer appointed when a company goes into winding-up or liquidation who has responsibility for collecting in all of the assets under such circumstances of the company and settling all claims against the company before putting the company into dissolution. Liquidator is a person officially appointed to 'liquidate' a company or firm. Their duty is to ascertain and settle the liabilities of a company or a firm. If there are any surplus, then those are distributed to the contributories.
Where, during the investigation of the affairs of the company, the liquidator uncovers wrongdoing on the part of the management of the company, he may have power to bring proceedings for wrongful trading or, in extreme cases, for fraudulent trading.

a jogi személy jogutód nélküli megszűnéséről hozott döntés közzététele (ált. a Cégközlönyben)

Bekanntmachung des Vereins in Liquidation (=In der Bekanntmachung sind die Gläubiger zur Anmeldung ihrer Ansprüche aufzufordern.)

public dissolution announcement / notice of dissolution /  notice of intent to dissolve (=A notice will be placed in the Gazette announcing the decision to dissolve the company.)
Public notice of the association in liquidation (BGB-nél így van az angolverzió).

bejegyzett/ nyilvántartásba vett jogi személy => cégnyilvántartás
bejegyzés iránti kérelem

eingetragener Verein => Vereinsregister

Anmeldung zur Eintragung

registered association or incorporated association => companies register - company registrar (aki vezeti)
application for company registration / company incorporation request

tagok legkisebb száma
Ha a tagok száma nem éri el a ~-t

Mindestmitgliederzahl (f)
Unterschreiten der ~ (=die Zahl der Vereinsmitglieder sinkt unter ... herab)

Minimum number of members for associations / minimum membership requirements
membership falls below minimum / number of members falling below statutory minimum

Az aránytalanul alacsony ár

A Kbt. 72. § (1) szerint az ajánlatkérő aránytalanul alacsony ajánlati ár esetén indokolást köteles kérni ajánlattevőtől (a szó szerinti tv.szöveget lásd a cikk alján).
Egy elég különös szabályról van szó, melynek alkalmazását megnehezíti, hogy a kérdés bonyolult, több szubjektív eleme lehet, és hogy egész egyszerűen ellentétes a közbeszerzés, és maga a pénzt költő közösség céljával... hisz miért lenne az probléma, hogy ajánlatkérő alacsony áron szerezhet be árut, végeztethet munkákat? Miért kellene az ilyen ajánlattevőket szankcionálni? Mindenesetre létezik ilyen szabály, és az ajánlatkérő számára egyszerre kellemes és kényelmetlen a pillanat, mikor meglát egy feltűnően kedvező árat.
„Egy ajánlati ár irreálisan alacsony voltának megállapításához a jelenlegi szabályozás szerint a szerződés tárgyát kell kiindulópontnak tekinteni. Annak megítéléséhez, hogy a szerződés tárgya milyen ajánlati ár – így az adott ajánlattevő rendelkezésére fedezet – esetén valósítható meg, az ajánlatkérő a korábbi tapasztalataira, a becsült érték meghatározásakor figyelembe vett adatokra, valamint a piaci viszonyokra tud támaszkodni. Amennyiben a fenti szempontok, mint viszonyítási alapok bármelyike alapján az adott ellenszolgáltatás irreálisan alacsonynak minősül, beáll az ajánlatkérő indokoláskérési kötelezettsége. (…)A beérkezett ajánlati árakat másodlagosan egymáshoz lehet viszonyítani, tekintettel arra, hogy valamennyi ajánlattevőnek ugyanazon feltételek mellett kellett az ajánlati árat meghatározni.” [D.740/20/2016.]
Mivel ajánlatkérőnek csak akkor kell vizsgálódnia, ha az irreálisan alacsony ár „az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében” áll fenn, adja magát a kérdés, hogy mi a helyzet akkor, ha a – mondjuk egyösszegű – ajánlati ár alapját tételes költségvetések képezik, melyek elemei azonban önállóan nem kerülnek értékelésre. Hisz fentieket figyelembe véve csak az ajánlati ár túlzott alacsonysága képezheti vizsgálat tárgyát. Vagyis ajánlattevő mondjuk idő szűkében megteheti, hogy minden tételt beáraz pl. 100 Ft,-ra, míg az egyikre egy olyan rendkívüli összeget ad meg, mellyel együtt már kijön a kívánt ajánlati ár? A D.211/16/2021. döntésben, ahol a kérelmező egy több tételes költségvetésben a nyertes ajánlattevő által egyes termékeknél megadott árakat sérelmezte azok túlzott alacsonysága miatt, a DB nem utasította el az egyes elemek vizsgálatát, sőt el is végezte azt, bár hozzáfűzte, hogy „Az ajánlatkérő az ajánlatot nemcsak tételenként, hanem összességében is vizsgálja, hiszen a vállalás megalapozottsága ennek alapján ítélhető meg”.
„Az ajánlatkérő az ajánlati ár indokolásának értékelése során csak olyan elemeket kérhet számon az ajánlattevőtől, amelyeket a felhívásában vagy a dokumentációban előírt. Jelen esetben az ajánlatkérő sem a személyi állományra, sem annak összetételére, számára, sem a munkálatok elvégzésének időpontjára vonatkozóan nem írt elő feltételeket, ez az ajánlattevő egyedi döntése, kompetenciája.” [D.323/14/2017.] „Az ajánlatkérő feladata, hogy konkrétan nevesítse, mely ajánlati elemekkel kapcsolatosan kér ajánlattevőtől indokolást, így az általános jellegű, csak a törvény szövegre, illetve jogszabályi helyekre hivatkozó indokoláskérés nem fogadható el. (…) Az ajánlattevői kötelezettség teljesítése érdekében az ajánlattevőnek kiemelt figyelemmel kell lennie az ajánlatkérő által megfogalmazottakra. Így amennyiben az ajánlatkérő kifejezetten választ vár a munkavállalói vagy a szakember létszám, az egyes szakágakat érintő feladatok, vagy éppen tételes levezetést vár az alvállalkozó díj és az alvállalkozói igénybevétel kapcsán, úgy ezeket az ajánlattevőnek szem előtt kell tartania és erre az árindokolása keretében egyértelműen, az ajánlatkérő számára is értelmezhető és ellenőrizhető módon indokolást kell adnia.” [D.1/13/2019.]
Végül is a 72. § (3) szerint „ajánlatkérő köteles érvénytelennek nyilvánítani az ajánlatot, ha a közölt információk nem indokolják megfelelően, hogy a szerződés az adott áron vagy költséggel teljesíthető.” Vajon e kitétel egyben azt is jelenti, hogy nem lehet anélkül ajánlatot tenni egy eljárásban, hogy ajánlattevő részére legalább nullszaldósra jöjjön ki a teljesítés? A Kúria egy döntése szerint „A tulajdonos és képviselője ellenszolgáltatás nélküli mérnöknapjai tudatos döntés eredménye a csökkentett nyereségtartalommal elvállalt nagy referenciaértékű munka elnyerése érdekében, amely méltányolható körülmény a gazdasági válság sújtotta időben és az élesedő konkurenciaharc közben. (Kfv.VI.37.218/2011/10.) – Ezek szerint maga az ajánlattevő, mint természetes személy a saját tételes munkabéréről akár teljesen le is mondhat, feltéve hogy az ajánlati ár ettől függetlenül is fedezi az ajánlattevő költségeit? Ez akkor lenne igazán érdekes, ha mondjuk a közbeszerzés egy személy részéről elvégzett munkát igényelne, és az éppenséggel maga az ajánlattevő lenne. Ez esetben ajánlattevő vajon korlátlanul mehet alá az árban? És mit kezdene a jogalkalmazó egy olyan esettel, ahol az adott szerződés elvállalása ajánlattevőnek akár veszteséges lenne, és csak más szerződésekből származó bevétellel tudná ellensúlyozni azt? Jó, erre van válasz: a keresztfinanszírozást a DB a D.313/16/2012. és egyéb döntéseiben sem tartotta elfogadhatónak: „Az ajánlati ár elfogadhatóságával kapcsolatban jogszerű döntés kizárólag a konkrét szolgáltatással összefüggésben felmerült költségelemek, árképző tényezők alapján hozható és nem más szerződések teljesítésének körülményeire hivatkozással. A DB következetes joggyakorlata alapján tehát nem fogadható el az ár indokolásaként olyan érvelés, amely szerint az ajánlattevő más, előnyös szerződésekre hivatkozik a költségeinek felszámítása tekintetében, ezért a Döntőbizottság álláspontja szerint ezen hivatkozás a döntés során nem volt figyelembe vehető.”
Kbt 72. § (1) „Az ajánlatkérő az értékelés szempontjából lényeges ajánlati elemek tartalmát megalapozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni és erről a kérésről a többi ajánlattevőt egyidejűleg, írásban értesíteni, ha az ajánlat a megkötni tervezett szerződés tárgyára figyelemmel aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében.

Kapcsolat - ügyvédi megbízás

Kedves Látogató!

A nevem Kovács Ignác Miklós, ügyvédként tevékenykedek Székesfehérváron. 2014-ben végeztem a Pázmány jogi karán, 2020-ban szakvizsgáztam. 

Alapvetően a polgári és közigazgatási jog területén keresem a megbízó helyzetét előmozdító megoldásokat - ügytípusok, amikben nem járok el: családjog, munkajog, orvosi műhibák. Ennek határát az ügyvédi hivatás erkölcsi normái és a közerkölcs jelentik, melyeken túlra nem merészkedek.

/// Megbízási díjhoz kiegészítés: Kovács László Imre, a Fehérváron Picassoként ismert festő fél szemére megvakult. Próbálja megtalálni régi önmagát, de ehhez segítségre van szüksége. Azon ügyfeleimnek, akik 2023.11.30. napig legalább 15.000,-Ft adományt utalnak Kovács Lászlónak, egy alkalommal ingatlan adásvételnél 15.000, cégbejegyzési, változásbejegyzési eljárásnál 5.000,-Ft áron vállalom az ügyvédi teendők elvégzését (a kedvezmény később is felhasználható). Adomány utaláshoz adatok: Kedvezményezett: Kovács László Imre - számlaszám: 11773360-02566740 (OTP) - közlemény: adomány - Köszönjük segítségét! ///

Megbízási díjam alapvetően óradíj alapú: 6.000,-Ft/óra, töredék óránál negyedóránként 1.500,-Ft, az alábbi maximum díjakkal:

ingatlanra jog bejegyzésnél közreműködés (adásvétel, haszonélvezet stb., termőföldnél is)

60.000,-Ft

cégbejegyzés szerződésminta alapján

36.000,-Ft

cég változásbejegyzés

30.000,-Ft

keresetlevél készítése

60.000,-Ft
aláírás-minta készítés civil vagy egyéb (de nem cég) szervezetnek, ha uniós pályázaton való részvételhez szükséges 1.500,-Ft / fő

 

Ezek az ügy lehetséges munkaigényességét tükrözik (egy változásbejegyzés lehet csupán egy székhelyváltozás, ami jó esetben 1-2 óra munkával jár, de változhat a társaság tulajdonosi köre, szervezete is, ami akár jóval többel). Természetesen arra törekszem, hogy minél hamarabb befejezhető legyen az adott ügy. A fel nem sorolt ügyekben is tartalmazhat maximum díjat a megbízási szerződés, ezek csak a gyakrabban előforduló ügyek. Ha pedig maga az óradíj nem lenne megfelelő, a megbízás tárgyának ismeretében tudok konkrét összeget mondani, amint lehet, válaszolok az emailekre és egyéb megkeresésre.

A megbízási díj nem tartalmazza az ügyben felmerülő hatósági/bírósági/egyéb eljárás díját, a postai díjakat és az utazási költséget. A fent megjelölt díjakat alanyi mentesség miatt nem terheli ÁFA. Díjmentes az egyszerűbb kérdésekben adott jogi tanács, és minden olyan előzetes megbeszélés, ami megbízónak szükséges a megbízás adásáról való döntéséhez. 

Elérhetőségeim:

koviglos@mail.com

70/4134148

Irodám címe: 8000 Székesfehérvár, Bregyó köz 3/A fsz. 4. - személyes félfogadást előzetes megbeszélés alapján tudok biztosítani. Egy megbízás lebonyolításához egyébként nem feltétlenül kell személyesen találkozni: ügyfélazonosításra, okiratok ügyfél általi aláírására és ügyvédi ellenjegyzésére sor kerülhet úgy is, hogy a közvetlen kapcsolat elektronikus úton valósul meg, ügyfél és ügyvédi oldalon is webkamerával, a Skype, Teams vagy Zoom ingyenes programokat használva, az elkészült okiratokat pedig postán megküldve. 

A hivatalbóli eljárás kezdeményezésének határideje (főleg a támogató szervek kapcsán)

A Kbt. 152. § (1) g) alapján „a közbeszerzéshez támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet” is kezdeményezheti a Döntőbizottság hivatalbóli eljárását. A legtöbb támogatással érintett eset természetesen az EU-forrásoknál merül fel, a fenti két kategóriába tartozó szervezeteket pl. a 2014-20-as programozási időszakra a 272/2014. Korm.rendelet 3. melléklete nevesíti. A Kúria szerint „két önálló szervezet a támogatást nyújtó, illetve a támogatás felhasználásában jogszabály alapján közreműködő szervezet, így önálló jogorvoslati jog illeti meg őket” (Kfv.IV.37.328/2013/6.). És ez azt is jelenti, hogy a hivatalbóli eljárás kezdeményezésének határideje is külön-külön kezdődik el, egyikük tudomásszerzése nem alapozza meg a másikét. A törvénybe nemrég bekerült egy rendelkezés, mely szerint az ezen szervezetek kezdeményezésére irányadó határidő számításakor „a jogsértés tudomásra jutása időpontjának kell tekinteni a közbeszerzési jogsértésre vonatkozó szabálytalansági eljárás megindításának napját.” De a DB megállapította, hogy ez az időpont „olyan törvényi vélelem, amellyel szemben helye van bizonyításnak, a tényleges tudomásszerzés időpontját akár a Döntőbizottság, akár az ügy közigazgatási vitájában eljáró bíróság ettől eltérően állapíthatja meg.” (D.205/19/2021.)

 A tudomásszerzés időpontja az a nap, amikor a jogsértés alapjául szolgáló tények a kezdeményező tudomására jutnak, mondjuk birtokába kerül az azt tartalmazó iratok formájában: például ha pótmunkák megrendelése a közbeszerzési eljárás nem megfelelő előkészítését valószínűsíti, a pótmunkák elvégzését tartalmazó építési naplónak a kezdeményező birtokába jutása indíthatja el a határidőt (D.387/15/2017.). A tudomásszerzésnél követelmény a Kbt. 152. § (2) szerint, hogy a felsorolt szervek „a feladatkörük ellátása során” kerüljenek az információ birtokába, így a DB szerint „nem elegendő a jogsértés észleléséhez, hogy a feltételezett jogsértésekről szóltak a hírek, vagy a beszerző maga tette fel honlapjára az 5 millió forintot meghaladó értékű szerződéseinek listáját, amelyből önmagában nem következett, hogy a szerződések megkötésére közbeszerzési eljárás mellőzésével került sor” (D.580/9/2016.). Ugyanezen DB döntés szerint viszont a közérdekű bejelentés megalapozza az adott szerv tudomásszerzését (ezt a 2013. évi CLXV. tv. szabályozza). Egyébként a tudomásszerzés az adott iratnak, adatnak a szerv birtokába jutással megtörténik, így pl a Fővárosi Törvényszék ítélete szerint „nincs jelentősége a feladat-és hatáskör delegálásának, mint munkaszervezeti döntésnek” (14.K.700.399/2018/6.).

Rögzített vagy mozgó értékek legyenek az ajánlati felhívásban?

Az alkalmassági követelményeknél a –tól és az –ig értékek megadása komoly dilemma lehet, különösen, ha vannak egymástól függő mutatók is. Így például a teljesítmény, és az annak eléréséhez szükséges fogyasztás, mint az alábbi esetben, mely a Döntőbizottság elé került:
„D.167/14/2021.: az ajánlatkérő a beszerezni kívánt légfertőtlenítő berendezések tekintetében minimum műszaki követelményként - egyéb műszaki elvárások mellett - előírta a műszaki leírásban, hogy a megajánlott készülék névleges elektromos fogyasztása maximum 100 W lehet. Az ajánlatkérő a kérelmező ajánlatának érvénytelenné nyilvánító döntésében azt állapította meg, hogy ezen műszaki előírásnak nem felel meg a kérelmező által megajánlott berendezés, mert annak 120 W a maximum elektromos fogyasztása. A kérelmező e körben arra hivatkozott, hogy alacsonyabb teljesítmény mellett az általa megajánlott berendezés fogyasztása is alacsonyabb. A kérelmező a 100 m3 óránkénti légcsere teljesítményre vonatkoztatta a fogyasztási adatot, amely során csak 40 W a berendezés fogyasztása, mely nem haladja meg a 100 W maximális fogyasztást. Hangsúlyozta, hogy a berendezés fogyasztása a teljesítmény beállításától függ, az ő berendezése alacsony és magas fokozaton is működtethető és a maximális fogyasztás is a beállítással szabályozható. A DB ezen érvelést nem tudta elfogadni, mert az ajánlatkérő a max. 100 W elektromos fogyasztás követelményt nem kötötte a 100 m3 légcsere teljesítményhez. Az ajánlatkérő a berendezésekre vonatkozóan tett minimum műszaki előírása során nem azt rögzítette, hogy a 100 W maximális fogyasztást 100 m3 légcsere teljesítmény esetén ne haladja meg a készülék, hanem önmagára a berendezés egészére vonatkozóan követelte meg, hogy a berendezés bármilyen teljesítmény mellett se haladja meg a maximális 100 W fogyasztási értéket. Tehát a legnagyobb teljesítmény mellett se lépje át a berendezés fogyasztása a 100 W-os mértéket.
Azt nem rögzíthetjük, amire a kérelmező hivatkozott, hogy az ajánlatkérő nem kíván 100 m3-nél magasabb teljesítmény fokozatot használni, az előírásokból az következtethető, hogy az ajánlatkérő 100 m3/h légcsere teljesítménynél magasabb mértékben is szeretné használni a berendezéseket, legalábbis ennek a lehetőségét meg kívánta teremteni, mivel minimumként írta elő a 100 m3/h légcsere teljesítményt.”
Lehetőleg minél kevesebb DB döntést szeretnék kommentálni, de a fentieket nehezen értem. A magam részéről úgy vélem, hogy a két vizsgált érték egymással szorosan összefügg: szeretnék elérni x teljesítményt, és ehhez legfeljebb y-nyi fogyasztást tartok elfogadhatónak. Ha az ajánlatkérő által megajánlott eszköz képes legalább a minimumteljesítményt nyújtani úgy, hogy közben a fogyasztás se haladja meg az elvárt maximumot, akkor az ajánlat, úgy gondolom, teljesíti az alkalmassági elvárásokat. Maga az ajánlatkérő hivatkozott a követendő mércére: „a Döntőbizottság következetes gyakorlata szerint az ajánlatkérő joga meghatározni a beszerzési igényét a Kbt. által meghatározott keretek között anélkül, hogy az a versenyt indokolatlanul korlátozná.”
A kérdés tehát az, hogy nem korlátozza-e indokolatlanul a versenyt az, hogy ajánlatkérő meghatározza a maximum fogyasztást, ezzel azonban kizárja a versenyből azon eszközöket, melyeknek bár névleg nagyobb a maximális fogyasztásuk, azonban lehetőség van alacsonyabb fokú beállításra. Az ajánlatkérő, majd a Döntőbizottság is a szövegszerű, és ez esetben szigorúbb megközelítést alkalmazta a funkcionális helyett. Tekintve hogy uniós támogatásból valósult meg a közbeszerzés, érdemes lehet ilyenkor a támogató hatósággal is konzultálni, hogy ők vajon melyik szemléletet favorizálják. Illetve érdemes a Döntőbizottság által említetteket megszívlelni („Ezen műszaki minimumkövetelmény előírást nem sérelmezték az ajánlattevők, ezen előírás tekintetében kiegészítő tájékoztatás kérés a közbeszerzési eljárás során nem érkezett.”), és időben élni a Kbt. adta lehetőségekkel.
süti beállítások módosítása